Váltani csak a gyengék, fékezni csak a gyávák...:)

Szentgotthárdi Kerékpáros Egylet 1896

Miért 1896 ?

Kerékpáros Egylet Szentgotthárdon a századfordulón

 

A vasparipa, mert így nevezték annak idején a kerékpárt, szintén kezdett elterjedni az 1880-as években Szentgotthárdon. Népszerűsítési kampány is indult ennek érdekében, a környező települések (Szombathely, Körmend, Graz) kerékpárosai „nagy vasparipa ünnepélyt” szerveztek településünkön 1887. augusztus 7-én, a helyi újság, a Rábavidék is tudósított róla. A cikkben szerepel még, hogy egy hírneves grazi vasparipás „többrendbeli bravúrokat mutat be”.

Így is több év kellett ahhoz, hogy ez a technikai sportág olyan népszerűséget érjen el, hogy hódolói egyesület alapítására gondoljanak. 1896. januárjában kezdődött el a kerékpáregylet szervezése, ekkor már körvonalazódtak a szerveződés távlati céljai és tervei. Ezek között szerepelt az az elképzelés is, hogy nemcsak ezen sportágat szeretnék felkarolni, hanem több más „sportnemeket” is. Az egyesület alapszabályban rögzítette, hogy működésének célja a kerékpározás fellendítése mellett „a testi erőt előmozdító egyéb sportgyakorlatokat” is segítik. A szervezet színe – akárcsak a korcsolyázóké is – kék-fehér volt. Érdekesség, hogy az egylet vezetése a más egyesületi versenyeken való indulás jogát engedélyhez kötötte, sőt, az így esetlegesen elnyert pénzösszegeket be kellett fizetni 8 nap alatt az egyesület pénztárába.

Az alakulás pontos időpontja 1896. március 7. A korabeli sajtó nagy lelkesedéssel üdvözölte, azt írta róla, hogy a legelevenebb egyesületnek ígérkezik. Az előzetes szervező munkát dr. Erdélyi Ernő irányította, elnöknek pedig dr. Varga Gábort választották, aki nem akarta elfogadni ezt a tisztséget, de háromtagú küldöttséget menesztettek érte, és végül a közakarat nyomásának engedett. Alakuláskor az egylet 40 férfitagot számolt, azonban két hölgy is jelezte szándékát a belépésre.

Az egyesületi rendes tagok évi 3 forintot, a pártoló tagok 1 forintot fizettek tagdíjként. Rendes tag csak az lehetett, aki aktívan kerékpározott. A szerveződés szerteágazó tevékenységet folytatott, már alakulásának évében több bált, ünnepélyt és versenyt tartottak. Ezek közül a legnagyobb hírrel az augusztus 20-i kerékpár ünnepély és „juxverseny” bírt.

Más sportágak terén a következő évben, 1897-ben megtartott tekeverseny volt, mivel a teke sportág is igen nagy népszerűséggel bírt az ifjúság körében.

1899-ben Kethelyen és Szentgotthárdon is szerveztek versenyeket, utóbbin a körmendi csapat volt az ellenfél és a győzelmet is ők vívták ki. Ugyanebben az évben az egylet megújította alapszabályát is.

 

Forrás: a Szentgotthárd monográfia sportról szóló fejezete

 

1926-os cikk az elődeinkről